Adysok a Rákóczi-táborban

2024. szeptember 10.

Adysok a Rákóczi Táborban

 

Iskolánk 14 diákkal képviseltette magát Sátoraljaújhelyen, a 2024. augusztus 11-16. között megrendezett III. Összmagyar Középiskolás Táborban, ahova a dicsőszentmártoni középiskolásokkal együtt utaztunk. Jó volt megtapasztalni, hogy nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a diaszpórából is érkeztek diákok. A majd 6 nap alatt az 5oo diák számos érdekes programon vett részt: átsétáltunk az idén átadott Nemzeti Összetartozás Hídján, csapatzászlót készítettünk, katonai bemutatón, mentálhigiéniás előadáson, íjászaton, kézműves foglalkozásokon, táncházon, színházi előadáson, kirándulásokon ( a Magyar Kálvária, füzéri vár, sárkányhajózás a Bodrogon), sportnapon, istentiszteleten/szentmisén, búcsú buliesten vehettünk részt. Nekünk, kísérőtanároknak ( Ianc Dorotea és Takács Péter) a diákokkal együtt sok szép élményben volt részünk, láthattunk sok új kapcsolat, barátság létrejöttét a kollégák és diákok körében egyaránt, ugyanakkor megerősödtünk magyar identitásukban. Köszönjük a részvételt a Rákóczi Szövetségnek!

Takács Péter, tanár

Hadd adjam át a szót, Szűcs Evelynnek, a mostmár 10. B osztályos diáknak, aki az itt szerzett élményeit szépen megfogalmazta a Majomsziget című ifjúsági lapban, még augusztusban. Ezt a cikket olvashatjuk tovább:

https://www.facebook.com/share/p/ExsJPebxxh9Y1yMF/

III. Összmagyar Középiskolás Tábor – Rákóczi Szövetség

Sátoraljaújhelyen augusztus 11. és 16. között került megrendezésre idén a III. Összmagyar Középiskolás Tábor, amelyen én is részt vehettem, és átélhettem azokat a fantasztikus dolgokat, amelyekről eddig még csak a barátaim meséltek nekem. Ezt az egy hetet félezer magyar diák töltötte együtt a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontban, és számos ország területéről látogattak el diákok. Ilyen Románia, Magyarország, Németország, Csehország, Franciaország, Szlovákia, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és még számos más ország. Ez az ötszáz diák 10 csapatra volt osztva, és a csapatok a hét folyamán egy barátias versenyt folytattak egymással, melynek tetőpontja a Ki mit tud volt, amiről később beszélek részletesebben. Lelkes csapatvezetőink gondoskodtak a fergeteges hangulatról a programok során, a felejthetetlen emlékekről, amikkel hazatérhettünk, s ezért én is, és szerintem még rengetegen hálásak vagyunk. Ezen felül, a személyzetnek is jár a dicséret, hiszen elláttak minket mindenféle finom étellel, melyek közül kiemelném a hamburgert, mert az valami eszméletlenül szuper volt! A programok alatt már az első napon lehetőségem volt átsétálni a Nemzeti összetartozás hídján és felmenni a Magyar Kálváriára, valamint meghallgatni Polus Enikő előadását a kapcsolatokról.

A második napon már kicsit extrémebb dolgokat próbáltunk ki. Az íjászat és a Magyar Honvédség által felállított akadálypálya engem rendesen megizzasztott, másnap pedig borzasztó izomlázra keltem, de ezeket igazán figyelembe sem vettem, mivel az aznap esti nevetgélés a színházi előadás közben elfeledtette velem, és a következő, harmadik napi program is nagyon lekötött, mivel az én csapatom meglátogatta a borsi Rákóczi-kastélyt, majd sárkányhajóztunk is, ami fantasztikus élmény és adrenalin-növelő volt. Más csapatok a zempléni Kalandparkba, a Megyer-hegyi Tengerszemhez, vagy A Magyar Nyelv Múzeumába mentek. Ha viszont valaki még nem fáradt volna el ezeken a programokon, az a táncház során levezethette a felesleges energiáját!

Az utolsó napon istentiszteleten és szentmisén vehettünk részt, mindenki a maga vallása szerint, majd elkezdődött a sportnap. Medencéztünk, röplabdáztunk, kosaraztunk, a fiúk pedig fociztak. Az utóbbi háromból bajnokságot is rendeztek. Ezen programokon kívül még a Ki mit tud-ra is lelkesen készültünk. Egész héten ötleteltünk: a csapatzászlót tökéletesítettük, majd az előadásunk végleges verzióját gyakoroltuk be, és azután mozgásképpen szólt a csűrben a Just Dance, hogy felrázzuk a hangulatot. Mindezek mellett, szabadidőmben lehetőségem volt a csapaton kívül is barátságokat kötni az egy hét alatt. Elmondhatom viszont, hogy a csapaton belül is hamar összerázódtunk, könnyű volt együtt készülni a végső játszmára, és hiába nem nyertük meg, szerintem kihoztuk a maximálisat, amire én rettentően büszke vagyok, mivel mindenki odatette magát. Csapatvezetőink is rásegítettek arra, hogy kihozzuk a maximálisat magunkból, mivel hajtottak és biztattak minket, hogy jó lesz minden. A Ki mit tud-ra szüksége volt minden csapatnak egy névre, zászlóra és egy előadásra, mint azt fent is említettem. Mi, a kilences csapat a Spártaiak nevet választottuk, de voltak például UNO vagy KÉTely nevű csapatok is. A táborzárón minden csapat előadhatta saját produkcióját. Voltak, akik néptáncoltak, volt, aki tornagyakorlatokat mutatott be, de még egy-egy Való Világ és egy X-Faktor „epizódot” is megnézhettünk. A zsűri és a műsorvezetők hírességeknek beöltözött csoportvezetők voltak. A két műsorvezető nem volt más, mint Lakatos Brendon és a király, Zámbó Jimmy. A zsűrit a híres énekesnő, Adele, a mulatós koronázatlan királynője, Bangó Margit, a sötét nagyúr Darth Vader és a Linkin Park énekese, Chester Bennington alkotta. Miután az összes produkció lefolyt és értékelve is lett, a csoportvezetők előadtak egy közös táncot a Mi vagyunk a Grund című számra, és azt követően minden csapat odaszaladt saját vezetőjéhez egy hatalmas ölelésre. Volt, aki könnyek között búcsúzkodott az ott szerzett barátoktól.

Ha jellemeznem kellene egy szóban a tábort, én nem tudnám megtenni, mivel több száz szó sem lenne elég leírni. Ez egy olyan élmény, amit nem lehet egy szóba sűríteni, ott kell lenni, átélni! A Rákóczi Tábor összegző videóját az alábbi linken éritek el:

https://www.facebook.com/share/v/6Lu3zgSqDUBHUP4o

Szűcs Evelyn, Ady Endre Elméleti Líceum, 9. B osztály (most már 10B)

 




Zöld hét


Órarend 


Ady 250


 

Egy polc, egy könyv

A könyvtáros ajánlata

"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron



 



 

© 2016 Ady Endre Líceum Nagyvárad