Az ősi „schola”-t Szenczy István babolcsai apát 1772-ben alapította, amikor is Orsolya rendi zárdát valamint leányiskolát létesített. Azóta folyik iskolánkban nevelő tevékenység. Bátran állíthatjuk, hogy líceumunk városunk egyik legnevezetesebb intézményévé vált az idők során. 1990. január 10-én felvette az Ady Endre Elméleti Líceum nevet. Az iskola arra törekszik, hogy minél jobb feltételeket biztosítson tanulói számára: 3 jól felszerelt informatika, 2 fiz

Nyolc adys diák és négy tanár vett részt a 2010. május 8- án megrendezett nemzetközi Diákkonferencián Nagyszalontán, ahol a versenyzők több szekcióban mérhették össze tudásukat, illetve mutathatták be önállóan elkészített dolgozatukat matematika, informatika, fizika, kémia és biológia témakörökben. A konferencia célja az egyéni kibontakozás lehetőségének megteremtése, a természettudományoknak a diákok körében történő népszerűsítése és a diákok önálló, tudomán

Iskolánk dísztermében a történelem katedra tanárai vetélkedőt szerveztek a megye VII.. és VIII. osztályos tanulói számára Európa Nap címmel. A vetélkedőn a házigazda csapatok mellett részt vettek a bihardiószegi, mezőtelegdi, a nagyváradi Nicolae Bălcescu és George Coşbuc általános iskolák tanulói. A versenyzőket Fleisz Judit aligazgató köszöntötte, kiemelve május 9-e jelentőségét. A verseny során a diákok változatos feladatokat old

Polgárosodás és modernizáció a „boldog békeidőkben” címmel tizenkettedik alkalommal szervezett az Ady Endre Líceum történelem katedrája kárpát-medencei történelmi vetélkedőt. A Festum Varadinum keretében sorra kerülő Polgárosodás és modernizáció a „boldog békeidőkben” című vetélkedő péntek délután dr. Gyáni Gábor és dr. Fleisz János történészprofesszorok előadásával kezdődött. A Budapestről érkezett akadémikus a polgárosodás fo

A március-április rendszerint versenyek sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, amikor tantárgyversenyeken, irodalmi, nyelvi, szavaló és természettudományi versenyek megyei és országos szakaszán vehettek részt diákjaink, és bizonyíthatták rátermettségüket. Az Arany János nevével fémjelzett nagyszalontai szavalóverseny (amely immár nemzetközivé nőtte ki magát) döntőjébe 4 adys diák is bejutott: Géczi Júlia és Nagy Réka VII.-es, Kovács Dá

Ezzel a címmel emlékeztek meg 1848 márciusáról az iskola diákjai. A forradalom és szabadságharc lelkesítő történéseit, korszakváltó és reményekkel teli hangulatát, a nagy elődök alakját forradalmi versekkel, dalokkal, narrációs részletekkel és népi tánccal teremtették meg. Olyan ismert versek és dalok hangzottak el, mint a Nemzeti dal, a Föltámadott a tenger, a Szabadság, szerelem, vagy a Kossuth Lajos azt üzente…. Az ünnepség méltó befejezéseként az előad

Február 13-án ismét vidám estét, éjszakát tölthettek együtt az Ady Líceumba járó gyerekek szülei. A városszerte ismert rendezvény ezen az estén is követte az elmúlt években kialakult hagyományokat, hiszen az V-VIII.osztályosok palotás tánca nyitotta meg, ezt követte a IX-X.-esek által előadott A helység kalapácsa című eposzparódia, majd a nagyobbak társasági táncaival vette kezdetét az igazi bál, amikor már a vendégek is birtokukba vették a táncparkettet. A tort

Mindig jeles napnak számít iskolánk névadójára emlékezni. Január 27-én költőnk halálának 91. évfordulóját tették emlékezetessé a XII.A-sok, amikor Ady költészetének utolsó korszakából származó szövegrészleteket olvastak fel. Mivel a költő számára ennek a korszaknak meghatározó élménye volt a Csinszka-szerelem, ezért a műsort elsősorban kettejük levelezésére, az ezekből az évekből származó versekre építették. A megemlékezés méltó teréül szol

 Az elmúlt hétvégén ismét a versmondás ünnepére került sor iskolánkban, hiszen sok versszerető diák látogatott el hozzánk, hogy szavalatán keresztül megossza a hallgatósággal saját Ady-olvasatát. Öt Ady-verset kellett megtanulniuk a versenyzőknek, amelyből kettő volt kötelező, hármat pedig a saját tetszésüknek és személyiségüknek megfelelően választhattak ki a versmondók. Az ország minden részéből, illetve a Debrecenből, Derecskéről,

 November 13-án az iskola diáktanácsa a kilencedikesek számára rendezte meg a hagyományos „beavatási szertartását”, a gólyabált.  A gólyák a Százholdas Pagony lakóinak, Micimackónak és barátainak bőrébe kellett bújjanak, és változatos helyzetekben bizonyítaniuk ötletességüket: párbeszédet kellett rögtönözniük, ugrókötelezésben bizonyítaniuk ügyességüket, énektudásukról és kézügyességükről meggyőzniük a zsűrit, a lányoknak számot adniuk arról,