A nagyváradi zsidók náci táborokba deportálásának 78. évfordulója alkalmából szerdán 14 órától a Körösvidéki Múzeum  emlékmenetet szervezett , amely a Deportáltak Emlékművénél kezdődőtt, a nagyváradi  ortodox zsinagóga mellett. Ezt az akciót a mintegy 30 000 nagyváradi deportált zsidó emlékére szervezték Iskolánkat Ardelean Klementina történelem szakos tanár és a VII. A osztály képviselte.

A zsidók gettóba helyezése 1944. május 3-án kezdődött. Ez a folyamat 1944. május 9-én ért véget. A gettót a zsidó negyedbe telepítették, amelynek középpontjában az ortodox zsinagóga állt.

A nagyváradi zsidók deportálása 1944. május 25-én kezdődött. A Rhédey Parkban (ma Nicolae Bălcescu Park) gyűjtötték össze őket, és onnan naponta 2500-3000 zsidót szállítottak vonaton állatvagonokban, megalázó körülmények között,  koncentrációs táborokba.

Május 19. reggelén, a nagyváradi Ady Endre Líceum XI.A és X.A osztályos diákjai közös kirándulásra indultak. A Határtalanul projekt keretein belül 5 napot tölthettünk el a Nagy Sándor József Gimnáziumban Budakeszin. A testvériskola diákjai és tanárai nagyon kedvesen fogadtak minket, szoros kapcsolatok alakultak ki. Első nap, csütörtökön, ismerkedős játékokat játszottunk, ami nagyban hozzájárult a jó hangulathoz. Ezután bemutatták nekünk az iskolát és a helyi látványosságokat.

Eltekintve a csatornáktól, gyógyászattól, oktatástól, bortól, közrendtől, öntözéstől, utaktól, vízvezetékhálózattól, mit adtak nekünk a rómaiak?! (Brian élete)

 

A három pillangó meséjével ismerkedtek játékosan, interaktívan a Szacsvay Imre Általános Iskola második osztályos diákjai. A móka az Ady-líceum 10.A osztályos tanulói, Dovin Renáta, Szabó Panna, Kozma Nikoletta és Budár Jázmin, valamint Görög Orsolya és Nagy Bianka egyetemista fiatalok lelkes irányításával zajlott. A 60 perces interaktív foglalkozást Csepregi Imola-Eszter magyartanár irányításával szervezték.

2022.május 20-22-én, Aranyoson megrendezésre került a diáktanácsosoknak egy tábor, egyben képzéshétvége. Sok mindent tanulhattunk, sokat nevettünk, szórakoztunk, játszottunk és finomakat ettünk. Jót tett a csapatnak, mert jobban megismerhettük egymást és közelebb kerültünk ahhoz, hogy egy jobban működő diáktanács legyünk.

Néha jó visszarévedni az elmúlt eseménydús évtizedekre. A mi generációnk, akik 1956-ban, mint utolsó tízosztállyal végzősök, sok esemény szemtanúi voltunk, és – akik élünk – vagyunk is.                            

...felnőtt fejjel teljesen más szemszögből látom az iskolást, a tanítást és a tanárokat is. Ami biztos, hogy akikkel az iskola négy éve alatt kapcsolatba kerültem, legyen az tanár vagy tanulótárs, sokban hozzájárult, hogy az legyek ma, aki vagyok.