Adysok Lengyelországban és Szlovákiában: Auschwitzi koncentrációs tábor Wielickai sóbánya – Krakkó – Zakopane – Kassa

Iskolánk 9 diákja a szülőbizottsági elnökasszonny – aki iskolánk fogorvosa is – és Takács Péter tanár úr szervezésében az iskola utolsó hétvégéjén egy csodálatos és megrendítő kiránduláson vett részt Lengyelországban és Szlovákiában: meglátogattuk Zakopane üdülővárosát, a Wielickai sóbányát, majd az auschwitzi koncentrációs táborokat (I. és II. vagy Birkenaut), Krakkó városát és hazafele jövet Kassát, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem kriptája található.

Festői táj tárult elénk a Magas-Tátra előtt haladva, majd a lábai alatt fekvő Zakopane csodálatos üdülővároskát néztük meg, forgalmas utcáival, érdekes gasztonómiai kínálataival. Utunkat folytatva a wielickai sóbányához értünk, amely 300 km hosszú, 200 méter mélyen található, de csak 3 kilométer látogatható, és 20 teremből áll. Egyedülálló klímával rendelkezik, állandó hőmérséklettel, és 135 m mélyen a Wessel-tó is megtalálható benne. Évente 1 millió turista látogatja.

Krakkótól mintegy 60 km-re megrendítő tapasztalat volt a leghírhedtebb koncentrációs táborban járni, az auschwitzi koncentrációs táborokban (I. és II. vagy Birkenau). Jártunk a barakkok között, ott ahol kb. 1,1 millió zsidó nemzetiségű embertársunk veszett oda, 400.000 Kárpát-medencében élő (ebből 200.000 magyarországi zsidó), s igy minden 3. halálos áldozat magyar állampolgár volt. Láthattuk a II. tábort, a “ A munka szabaddá tesz ” feliratot, a barakkokat belülről, a Magyar Holocaust Emlékházat, a krematóriumot, “ a fekete falat ” , ahol az SS őrök többezer foglyot végeztek ki, a Josef Mengele 10-es barakkját, ahol szörnyű orvosi és áltudományos kísérletek zajlottak, a rengeteg mennyiségű levágott hajat, hátramaradt bőröndöt, értékeket.

Elgondolkodva, megdöbbenve mentünk tovább utunkra.

Krakkó következett, az egykori főváros, Európa egyik legnagyobb főterű és csodálatos hangulatú városa. Megcsodátuk a fő teret, a Szűz Mária és Szent Adalbert templomot, a Posztó csarnok épületét – ahol rengeteg árus kínálja portékáit – a Flórián Kaput, a Városháza tornyát, a páratlan Wavel várát a királyi palotával, a Katedrálissal, a Visztula folyót...

Utunkat Kassa látogatásával zártuk: a pezsgő életű, a magyar történelmi emlékhelyekben rendkívül gazdag várossal, ahol a lakosság csak 3%-a magyar. Megcsodáltuk a Szent Erzsébet Katedrálist (kassai dóm), ami a magyar gótikus épitészet legkiemelkedőbb alkotása – itt nyugszik Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmünk –, majd a Szent Mihály-kápolnát, majd kívülről a Rákóczi házat  (a fejedelem rodostói száműzetésben meghalt házának hű mását), az éneklő szökőkutat, az állami színházat, a Miklós-börtönt...

Utunkat kellemesen elfáradva, de élményekben nagyon gazdagon fejeztük be. A diákokat mindvégig jó magaviselet és érdeklődés jellemezte, igazán jó kis csapatot alkotva.

Takács Péter, tanár