Egy rendhagyó és nagyon izgalmas időutazáson vehettünk részt tegnap iskolánk kápolnájában, a Szent Anna templomban Merici Szent Angéla, az Orsolya-rend alapítójának ünnepén.

Ervin atya vetített képekkel tűzdelt előadása amiatt vált különösen emlékezetessé, mert végig érezni lehetett azt a szeretet, ami őt az Orsolya-rendi apácák szellemi örökségéhez fűzi. 1948-ban, amikor a nővérek az államosítás miatt távozni kényszerültek, azt gondolták, hogy pár év múlva ők folytatni fogják ugyanezt a munkát ugyanitt. Szegénységi fogadalmuk miatt is elzárták egy fülkébe azokat a használati tárgyakat, amelyekre majdani munkájuk során újra szükségük lesz. Mi, szerencsések, megtekinthettük eredeti csomagolásban azt a doboz használt zsírkrétát, amiből a piros jócskán elfogyott, ellenben a lila színűt alig használták, vagy azt a féltve eltett 200 pici horgolásmintát, amely szebbé teszi a majdani környezetet. Ezen kívül derékövek, önostorozáshoz használt kellékek, erényövek, tövissel tűzdelt karkötők, imafüzérek látványát pontos magyarázatokkal látta el iskolánk Ervin atyája.

Minket, mai adysokat, az is megérintett, hogy az egykori nővérek jelmondata az volt, hogy a nevelés önneveléssel kezdődik. Nagyon tartalmas és tanulságos volt a tegnapi előadás.

Köszönjük!

Fotók: Ciucur-Losonczi Antonius