A kislány még csak négyéves volt, emlékei bizonyára összemosódtak, s az anyja, hogy tudatosítsa benne a küszöbön álló változást, odavitte a szögesdrót-kerítéshez, és messziről megmutatta neki a szerelvényt.

-Nem is örülsz? Ez a vonat visz haza.

-És akkor mi lesz?

-Akkor otthon leszünk.

-Mi az, hogy otthon? - kérdezte a gyerek.

-Ahol azelőtt laktunk.

-És ott mi van?

-Emlékszel még a mackódra? Talán a babáid is megvannak még.

-Anyu - kérdezte a gyerek. - Otthon is vannak őrök?

-Ott nincsenek.

-Akkor - kérdezte a kislány - onnan meg lehet majd szökni?