„Furcsán, először éreztem, hogy az élet nem egészen egyszerű mulatság. Éreztem, hogy az ember tizenhat éves korában kezd férfiú lenni, s nem lesz soha elég ideje, hogy igazán férfi legyen.” (Ady Endre: Ila nemet mond in A hajnali táncosnő, Budapest, Osiris, 2001, 30.)

„- Úgy vélem néha, hogy jó, szép áldott dolog beleszületni egy kicsi népbe. Az ember sokat szenved legalább, de meg sokat is kell hinnie. Jó ez, áldott ez. Több az életnek, mint egy meghízott, nagy népbe cseppenni, s észre se venni, mint élte ki magát az ember.” (Ady Endre: Két tanár úr in A hajnali táncosnő, Budapest, Osiris, 2001, 130.)