Az öntudatlanságot három- vagy négyéves koromban hagytam abba, és néha hiányzik. (5.o.)

Mosolyogva megmagyarázta, hogy semmi se fehér vagy fekete, és hogy ami fehér, az gyakran fekete, csak titkolja, és a fekete meg néha fehér, csak átverték. (50. o.)

Már rég kifigyeltem, hogy az öregek azt mondják: "fiatal vagy, előtted az élet", és jóságosan mosolyognak hozzá, mintha örömük telne benne. Felálltam. Jó, tudom, hogy előttem az egész élet, de azért se fogom emészteni magam miatta. (78.o.)

AJAR, Émil: Előttem az élet, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1981