A XII. F osztály maturandusa november 13-án zajlott a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A 13-as szám nem hozott szerencsétlenséget az osztálynak, az előadásuk tényleg Feledhetetlen lett, ahogy arra a cím is utalt.

A műsor kerettörténete a jövőben zajlik: tízéves találkozóra érkeznek a hajdani adysok – köztük egyesek egyenesen egy átbulizott éjszaka után. Az osztályfőnöki óra előtt Dóra elalszik, és a hajdani iskolai évekkel álmodik. Megidéződnek a feledhetetlenné vált órák, a kirándulások, kalandok, nehézségek emlékei, az, hogy hogyan kovácsolódott egy közösséggé az osztály. Mindezt átlengi a jókedvű humor, a finom (ön)irónia. Ébredés után az osztályfőnöki órán találjuk magunkat, ahol megszépülnek az emlékek. Az utolsó közös táncba az osztályfőnök, Takács Péter tanár úr is bekapcsolódik, ezzel is jelezve, hogy ők így alkotnak egy összetartó, nagy csapatot.

Az ünnepséget hagyományosan a felnőtté avatás momentuma zárta: a kitűzők átadása az osztályfőnök részéről. Takács Péter megható beszédben foglalta össze érzéseit, gondolatait az osztályával kapcsolatban, és a kitűzők mellé szellemi útravalót is adott diákjainak: mindenkinek Teréz anya az élettel kapcsolatos egy-egy személyre szabott üzenetét.