Rendhagyó irodalomórán vettek részt a 9.A, 9.B és 10.A osztályok diákjai a nagyváradi római katolikus püspöki palotában. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumból érkező Simon Ferenc magyartanár Vitéz János és Janus Pannonius halálának 550. évfordulója alkalmából tartott előadást a diákoknak,akiket Kirkósa Enikő és Sarkadi Viktória magyartanárok, valamint Makai-Bölöni Judit könyvtáros kísért el erre az alkalomra. A vetítéssel egybekötött előadáson szó esett a reneszánsz világszemléletről és a humanista műveltségről, melynek bizonyításaként a Calepinus-szótárt mutatta be az előadó. A 16. századi szótár 11 nyelven, köztük magyarul, tartalmazta a kor műveltségének alapszókincsét. A diákok hallhattak a humanista műveltség egyik magyarországi központjának számító, Vitéz János alapította, körülbelül 500 kötetet tartalmazó váradi könyvtárról, illetve meghallgatták Janus Pannonius Búcsú Váradtól és Saját lelkéhez című költeményeit. Az előbbiről megtudták, hogy 21 nyelvre fordították le, az utóbbi kapcsán pedig láthatták Mercator, 16. századi csillagász és földrajztudós „égi térképén” a bolygók és az emberi lélek, illetve az ember és a Világegyetem kapcsolatát. Az előadás második részében Horti Zoltán, a Görömbei Kompánia krónikása hozta emberközelbe Janus Pannoniust, akinek néhány versét kis csoportokba szerveződve rakták ki a diákok, majd a kirakott versek hátoldalán felmutatták azokat a Janus Pannonius-portrékat, melyekről megtudhatták, hogy egyik sem hiteles ábrázolása a költőnek, hiszen ilyen nem maradt fent. Arcrekonstrukció viszont Janus Pannonius sírjának feltárása után a koponyacsont-lelet alapján készült.
A program záró részében Lakatos Attila régész tárlatvezetés során kalauzolta végig a diákokat Vitéz János és Janus Pannonius egyházi és kulturális örökségén.
A program során másképpen tanultunk, új dolgokat láttunk, a püspöki palota szellemi légköre pedig méltó helyszínt szolgáltatott a nagy tudósokról és humanistákról szóló előadásnak.
Kirkósa Enikő
A könyvtáros ajánlata
"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron