Történelemóra az Aurel Lazăr Emlékmúzeumban a 10.A osztállyal

2022. január 13.

Rendhagyó történelem órán vet részt  a 10 A osztály az Aurel Lazăr Emlékmúzeumnak Ardelean Klementina történelem szakos tanár kíséretében.  Érdekes kiállítást tekintetettek meg a diákok a korabeli bútorokból, műtárgyakból, családi képekből és könyvekből A gyűjtemény nagyobbik részét Aurel Lazăr menye, Valentina Lazăr adományozta a múzeumnak.

Az Aurel Lazăr Emlékmúzeumnak a Lazăr család 19. század végén épült háza ad otthont. A Lazăr-ház történelmi jelentőségűnek tekinthető, hiszen egyik szobájában írták alá 1918. október 12-én az a nyilatkozat, amellyel az erdélyi, bánsági, partiumi és máramarosi románok függetlennek kiáltották ki magukat az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben.

Aurel Lazăr 1872-ben született Nagyváradon, értelmiségi családban. Apja nyomdokaiba lépve a jogi pályát választja, ügyvéd lesz, majd a jogtudományok doktora címet is megszerzi.

A váradi kulturális és politikai élet jelentős személyisége volt, aki odaadással és magas szintű tudással járult hozzá Nagy-Románia létrehozásának és megerősítésének folyamatához. Az élesdi választókörzetet képviselte az 1918. december 1-i Gyulafehérvári Nagygyűlésen, amelyen kimondták az Erdélyben, a Bánságban, a Partiumban és a Máramarosban élő románok egyesülését az anyaországgal, Romániával.

A Nagy Nemzettanács tagjává választott Aurel Lazăr ugyanakkor a Kormányzótanács tagjává vált, amelynek keretén belül igazságügyi miniszteri szerepet vállalt.

A bihari politikus 1918 után fontos szerepet vállalt Erdély román politikai és kulturális struktúráiba történő integrálásának bonyolult feladatában. Számos tisztséget betöltött: sok egyéb közt a Küldöttgyűlés alelnöke, a Nemzeti Parasztpárt Bihar megyei fiókszervezetének elnöke (1926-tól), a  Cele Trei Crişuri Kultúregyesület alelnöke és Nagyvárad polgármestere is volt.

Fontos megjegyezni, hogy 1940. december 6. és 1943. november 1. között Aurel Lazăr házában működött a Román Királyság dr. Mihai Marina diplomata által vezetett konzulátusa.

Ardelean Klementina

7.01.2022




© 2016 Ady Endre Líceum Nagyvárad