Nagyváradon a 20. század elején 33 ezres zsidó közösség élt, a városban 29 zsinagóga és imaház működött. A holokauszt után 2700 zsidó tért vissza a városba, ahol hat zsinagóga maradt. A Teleki utcai ortodox zsinagóga Löbl Ferenc tervei alapján épült, ez volt az utolsó Nagyváradon épített zsinagóga.

Az 1926-ban épült Aachvas Rein ortodox zsinagógában berendezett és 2018. december 5-én átadott múzeum a váradi zsidóság gazdag múltjának méltó felelevenítése: ma a Zsidó Történeti Múzeum.

A zsinagóga helyén 1870-től zsidó imaház állt. Ebben az időszakban alapították meg a váradi zsidó közösség tagjai első önsegélyező és jótékonysági szervezeteiket. Ezek között van a „Chebra Ahabat Reim” (Ortodox Zsidó Kölcsönös Segélyző Egylet) is, amely szociális és anyagi segítséget nyújtott a rászorulóknak. Az Aachvas Rein elnevezés, amellyel a zsinagógát illették, ennek az egyletnek a nevéből származik.

A földszinten kronologikus sorrendben ismertetik a pannók a zsidóság jelenlétét Nagyváradon és környékén, továbbá a zsidó vallási hagyományokhoz köthető tárgyak, kiadványok vannak ott kiállítva, az emeleten pedig a nagyváradi vészkorszakot és a váradi gettóéletet bemutató tárlat van berendezve. A tárlatnyitó után a megjelentek fel is mentek az emeletre. A feljárat lépcsője melletti falra emberek sziluettjei vannak felrajzolva, feljutva a padlón egy sínpár rajza látható, mely a koncentrációs táborba vezető vasúti sínekre utal, míg a másik lépcsősoron, mely lejáratként szolgál, kövek vannak elhelyezve a lépcsőkön.

Az emeleten, közvetlenül a lépcsősor melletti falakra a holokausztban elpusztult zsidók nevei vannak felírva, ugyanakkor egy interaktív kijelzőn is olvashatók az áldozatok nevei. A tárlókban különböző dokumentumok, fényképek láthatók ebből az időszakból, az emeleti rész egyik sarkában pedig Heyman Évát idézik meg fényképekkel, a naplójából vett idézetekkel, valamint egy, a naplóban említett piros bicikli kiállításával. A szépen berendezett, átgondolt tárlat egyetlen szépséghibája az, hogy pannók magyar nyelvű szövegeiben sok zavaró helyesírási és nyelvhelyességi hiba van.

A múzeumban erősen érződik a váradi zsidóság nagy személyiségei, köztük Heyman Éva vagy Mózes Teréz holokauszttúlélő szelleme. Kiállításra kerültek életrajzaik, naplóik és számos személyes tárgyuk is.

Ardelean Klementina