Április 23-án a XI.D-sek “megszállták” a Plusz FM Rádió épületét, ahol a tanulók bepillantást nyerhettek a magas színvonalú, jól felszerelt stúdiókba, a szerkesztői munkába és a rádiózással kapcsolatos legfontosabb témákba. 

A Plusz FM a magyar közösséget anyanyelven szólítja meg, ezért nem meglepő, hogy a mottója „Slágerek, magyar kedvencek, Nagyváradon ".

Az épületben Sorbán Attila műsorigazgató, főszerkesztő fogadott minket, majd a köszöntés után máris indultunk abba a stúdióba, ahonnan éppen a Reggeli Plusz ébresztőműsort sugározták. Láthattuk és hallhattuk a mikrofonok és a keverőpult mögött elhelyezkedő két műsorvezetőt, Péter Timit és Hosszú Sanyit munka közben. 

A rutinos műsorvezetőktől megtudtuk, hogy az élő adásokra lelkiismeretesen készülnek, megfogalmazzák a hallgatókhoz intézett “nap kérdését”, felosztják egymás között a feladatokat, követik az aktualitásokat.

A zeneszámokat  viszont nem ők válogatják össze, mert ez egy software alapján a zenei szerkesztő feladata. A studió a vészhelyzetekre is fel van készülve, mert például áramkimaradás esetén azonnal működésbe lépne egy hatalmas aggregátor. Ezt követően a főszerkesztő úr egy nagyobb terembe invitált minket, ahol a diákok beszélgetésbe elegyedhettek a szakemberrel.

Manapság a rádiók működése már nem csupán az éterben sugárzott tartalomra korlátozódik. A PluszFM Rádió is hallgatható applikáció és Web-es felület segítségével. Ezért a műsorok kialakításában az online és az éterbeli tartalom kölcsönhatása kulcsszerepet játszik. Az online platformokon keresztül a hallgatók visszajelzéseikkel, kommentjeikkel,  megosztásaikkal aktívan részt vehetnek a műsorok alakításában, ugyanakkor az online térben generált tartalmak inspirálják az éterben sugárzott műsorokat. 

A szerkesztőknek szem előtt kell tartani a 7-30-70 másodperc elvét is. Eszerint az első 7 másodpercben eldől, hogy a hallgató érdeklődik-e a műsor iránt, 30 másodperc múlva már az is kiderül, hogy szereti-e az adást, és ha 70 másodperc múlva még mindig hallgatja a műsort, akkor őt tekinthetjük “általános fogyasztónak”. Egy 4 perc hosszúságú műsorban már minden benne kell legyen, ami az adott rádióra jellemző: megszólalás, zene, sweeper. A cél az, hogy a médiaszolgáltató a hallgatók számára minél hamarabb komfortzónát teremtsen, mert így azok visszatérő fogyasztókká válnak.

A szerkesztők és műsorvezetők munkáját nagymértékben segíti a technika, a speciálisan rádiózásra kifejlesztett software-ek. Ilyen például a silent detector is, amely akár 1 másodperces csend után máris elindít valamilyen tartalmat, általában zenét.

Megtudtuk azt is, hogy a szerkesztőség támogatja a környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseket és többször voltak vendégeik, akikkel olyan témákról beszélgettek, mint például a műanyagszennyezés,  az életmód, táplálkozás és a szennyező anyagok hatása az emberi, állati és növényi szervezetekre. A Plusz FM a Bihar Megyei Tanáccsal együttműködve részt vett a “Tiszta megye” elnevezésű projektben is.

Ezen kívűl még nagyon sok mindenről esett szó, például arról, hogy a nagyváradi stúdió szakmai kapcsolatban áll a londoni Capital FM-mel, hogy egy brand book szabályozza, mit mondhat a műsorvezető, miért nem következhet egymás után két azonos hangszínű énekes, mennyivel esett vissza az utóbbi időben a Spotify népszerűsége és  még a rádió történetéről is hallhattunk.

Látogatásunk végén megértettük, hogy milyen szerteágazó és felelősségteljes munkát látnak el a média világában dolgozók. 

Köszönjük a bemutatást, magyarázatokat, tartalmas beszélgetést!

Puskás Ágnes