A Határtalanul! - program keretén belül – a miskolczi Kós Károly Építőipari Szakgimnázium és a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum együttműködésének köszönhetően – adys diákok ötnapos tanulmányútra utaztak Ianc Dorottya, Cseke Sándor és Takács Péter tanárok irányításával.
A miskolczi iskola egykori igazgatójának, Kovács István tanár úrnak jóvoltából a diákok tartalmas kirándulásokon, kihelyezett tanórákon és érdekes előadásokon vettek részt.
A program első állomásaként Debrecen belvárosával, jeles épületeivel ismerkedtünk meg, valamint rövid látogatást tettünk a helyi Civil Ifjúsági Centrumban.
Miskolcon egyenesen a vendéglátó iskolába mentünk, ahol kedvesen fogadtak bennünket. Rövid ismerkedés és egy kiadós ebéd után meglátogattuk a Miskolci Egyetemet, ahol ízelítőt kaptunk az egyetemi életből. Útközben megtekintettük a Kós-házat. A műemléképület terveit Kós Károly készítette 1928-ban, és egy kedves munkatársa Erdélyből Miskolcra férjhez menő leányának szánta nászajándékként. Innen Miskolctapolcára mentünk, ahol megnéztük a pár éve átadott Avalon-parkot, az 1935-ben felszentelt sziklakápolnát, és a bátrabbak kipróbálhatták az erdei lesiklópályát. Az egész napos fáradalmakat az Európa-szerte híres, korszerűen felújított barlangfürdőben pihentük ki.
Kedden egy egész napos kiránduláson vettünk részt Budapesten. Az állatkertben megnéztük a Kós Károly által tervezett épületeket, a bejárati főkaput, a madár-, bivaly-, majom-, bölény- és elefántházat, valamint a sziklát. Kihelyezett építészet- és művészettörténet órán beszéltünk Kós Károly munkásságáról, a népi építészet stílusjegyeiről, magyarországi építészeti munkásságáról. Ezután megnéztük a Hősök terét, végigsétáltunk a világörökség részeként ismert Andrássy úton, megnéztük a Szent István bazilikát és a Szabadság téren át eljutottunk az Országház épületéhez, ahol egy érdekes történelemórán vettünk részt. Hazafele menet meglátogattuk a Wekerle-telepet. Kós Károly a főtér kialakítására kiírt 1912-es pályázat során zártsorú beépítést javasolt. Előírásához alkalmazkodtak az általa meghívott építészek. Kós zsenialitását a téren álló 2-es és 3-as számú házak, valamint a köztük feszülő kapu dicséri. A főtéren – ma Kós Károly tér – áll az építész-polihisztor szobra. Itt előadást hallgattunk munkásságáról.
Szerdán a Felvidékre látogattunk, pontosabban Kassa nevezetességeivel ismerkedtünk meg. Megnéztük és megkoszorúztuk Márai Sándor író szobrát és lakóházát, ahol ő és testvére – Radványi Géza – tiszteletére emlékmúzeumot rendeztek be. Márai munkássága az egész világon ismert és népszerű, ezt bizonyítja az a tény is, hogy látogatásunkkor egy kínai csoport is ott volt. Megnéztük gróf Esterházy János magyar mártír szobrát, valamint hatalmas élmény volt ellátogatni a Rákóczi-múzeumba. Maga a múzeum a rodostói ház másolataként látható, ahol egy érdekes, de szívszorító előadást hallgattunk meg Rákóczi önfeláldozó szabadságharcáról. Az udvaron megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc szobrát. Megnéztük még a Dómot, alagsorában pedig a nagyságos fejedelem koporsóját.
Csütörtökön a tanulmányút a diósgyőri várban folyatódott, amely fénykorát Nagy Lajos király uralkodása alatt érte el. Itt idegenvezetőnk korabeli stílusban mutatta be a várat, amin mindenki nagyon jól szórakozott. Megnéztük a különféle régi szakmák kiállításait, s Közép-Európa legnagyobb lovagtermében korhű muzsikát hallgatunk. Az edzettebbek a vártoronyba is felkapaszkodhattak, ahonnan pazar kilátás nyílt a tájra. A bejáratnál megkoszorúztuk Nagy Lajos király szobrát, és kihelyezett történelemórán vettünk részt. A vár mellett megnéztük Déryné Széppataki Rózának, a vándorszínészet hőskora jeles alakjának a házát és emléktábláját. Ebéd után kiutaztunk Lillafüredre, a Bükkbe. Megcsodáltuk a Palotaszállót, a felújított függőkerteket, a Szinva-patak vízesését és a Hámori-tavat, amelyen télen korcsolyázni, nyáron csónakázni lehet. József Attila szobránál irodalomórán vettünk részt. Megnéztük a Szent István-cseppkőbarlangot, valamint megismerkedtünk Herman Ottó – korának utolsó polihisztora – munkáságával. Hámorban megtekintettük a Fazola család által alapított kohászati múzeumot és az Őskohót.
Utolsó nap közös belvárosi sétán vettünk részt, megnéztük a templomokat, múzeumokat (Pannon Tenger-, Színész Múzeum), nevezetes épületeket (Városháza, Megyeháza, Akadémia, Erdészeti székház, Zenepalota), tereket (Kossuth, Deák, Szent István), szobrokat. Megnéztük csonka Magyarország első kőszínházát, a Miskolci Nemzeti Színház épületét, valamint Mancsnak, a híres mentőkutyának a szobrát, aki sok embernek megmentette az életét.
A program záróakkordjaként felmentünk az Avasi-kilátótoronyba, ahol felelevenítettük az elmúlt napok élményeit.
Nagyváradra péntek este érkeztünk vissza, sok-sok kellemes élménnyel és tapasztalattal gazdagodva.
A könyvtáros ajánlata
"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron