Papp Richárd a budapesti Ady Endre Gimnázium történelemversenyének döntőjében

2022. április 11.

A budapesti Ady Endre Gimnázium idén is megrendezte hagyományos háromfordulós történelemversenyét, az idei verseny témája: A Hunyadiak kora.

Papp Richárd XI.E-s tanuló (azaz én), benevezett a történelmi vetélkedőre, nagy ambíciókkal, hogy egy hosszas kihagyás után visszatérjen mezőnybe. Az első fordulóban egy többfajta feladatból álló tesztet kellett kitölteni, amin sikeresen (kitűnően, ha mondhatnám) teljesített. Ez után egy második fordulóra is sor került, ahol a kvízkérdések háttérbe szorultak, hogy helyet biztosítsanak egy kemény esszéfeladatnak. Némi meglepetésére, de ezen a fordulón is sikeresen (nem csekély ponttal) továbbjutott. Így tehát hamar Budapesten kötött ki, ahol már nem hazai terepen játszott rendkívüli tehetséggel megáldott diákunk (azaz én).

A diákot pár kérdésben meginterjúvoltuk:

 

Milyen volt az első óra Budapesten?

“Hát az első órában még sétáltunk, és bámultuk a fővárost, főleg én. Ezután viszont egyhamar találkoztunk versenytársakkal, akik szintén határon túlról érkeztek, és ez kisebb megnyugvást hozott.”

 

Milyen programok voltak tervezve az első napra, tehát péntekre?

“Először is a levéltárat tekintettük meg, ami számomra egy elképesztő élmény volt. Nemcsak, hogy olyan értékes dokumentumokat tekinthetünk meg, ami számomra még mindig felfoghatatlan, hanem egy részletes épületvezetésben is részünk volt. Ezután egy könnyed, kötetlen beszélgetés közben végigsétáltunk a Budai várnegyeden, majd visszatértünk a szállásra, hogy a csomagjainkat lerakjuk. Ezt követte a kalandos utazás az iskolához, ami elég távol volt a szállástól, de ez senkit sem zavart. Az iskola engem őszintén lenyűgözött, és egy kis irigység is elfogott. De nemcsak az épület volt nagyon barátságos, hanem az emberek is benne, mivel a vacsoránk teljesen az iskolán belüli közreműködés eredménye volt, ami számomra lenyűgöző. E mellett a vacsora mellett kötöttem az első barátságaimat is. A vacsora után visszamentünk a szállásra, és önálló sétákra lehetett menni,azután lassan lefeküdtünk.”

 

Mi volt másnap közvetlenül a verseny előtt?

 “ A verseny előtt egy fájdalmas ébredés, majd utazás. De komolyra fordítva a szót, a versenyt egy beszéd/beszélgetés előzte meg a szakirodalomként kapott könyv írójától, aki a zsűri tagja is volt, és nem más, mint Pálosfalvi Tamás. Rendkívül üdítő volt- még éhgyomorra is- ez a beszélgetés. Ezután az iskola diákjai és tanárai által készített szendvicseket fogyasztottuk el.”

 

Hogyan zajlott a verseny?

“Nagyon egyszerű volt az egész, mindenki kapott egy számot, és az alapján végeztek egy sorsolást, hogy a tizenhat versenyző közül melyik kérdés kinek jut. Ez egy nagyon igazságos út volt szerintem, de ettől függetlenül rabolni is lehetett kézfelnyújtással. Az első kör egy kis vaktérképezés volt, amitől igen megijedtem, de a helyzet a negyedik feladat végére teljesen megoldódott, és már biztos voltam magamban, mikor befejeztük az első részét a versenynek. Az ebéd elfogyasztása után nekiestünk a verseny második fordulójának, ami az első kép-,és szövegfelismerő lassú ritmusú feladattal szemben nagyon gyors volt, lévén hogy villámkérdésekből állt. A szabályok is változtak, és már nem kézfelnyújtással lehetett rabolni, hanem az utánad következőnek passzolni, ami kiegyenlítette a versenyt, és még izgalmasabbá tette azt. Ez után egy Mátyás korabeli lakomát kellett leírni, ahol többen is kiélték kreativitásukat. Nemsokára véget ért a verseny és következett az eredményhirdetés.”

 

Mi volt a reakciód, amikor megtudtad, hogy II. helyezést értél el?

“Felhőtlen öröm, meglepődés, ámulat és megilletődés, mivel erre eddig sosem volt példa.”

 

Mi a tanulsága a versenyen való részvételednek?

“Hát, ha lenne olyan neki, talán az lenne, hogy a végletekig érdemes kitartani még olyan mezőnyben is ,amiben kilátástalan helyzetben van az ember. Én is hátrányból indultam, mivel nem hogy öt órában, de még egyben sem tanulom a nemzetem történelmét, de meg lehetett csinálni, mint mindent.”

 

A szervezők értékes könyvekkel jutalmaztak meg: Romsics Ignác  - Magyarország története a XX. Században, Samuel P. Huntington - A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, 5 Rubicon szám és egy éves előfizetés szinten erre a folyóiratra. Hasznos, színvonalas, élményekben gazdag verseny volt!

Papp Richárd XI.E




Órarend 



Gimisek oldala


Egy polc, egy könyv

A könyvtáros ajánlata

"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron



 



 

© 2016 Ady Endre Líceum Nagyvárad