Sokan valljuk azt, hogy az iskola az életre kell neveljen, és az igazán értékes tudás az, amihez tapasztalatok párosulnak. Az Ady Endre Líceum az a hely, ahol az iskolán kívüli tevékenységek a diákok önmegvalósítását szolgálják. Az egyik fontos tevékenység ebben a tekintetben a cserediák-kapcsolatokat öleli fel.

A 2016-2017-es tanévben, február 17. és 25. között az adys diákok belga barátokat szereztek. A tavalyi évben a 2008-ban megalapozott cserediák-kapcsolat felelevenítésére tett javaslatot örömmel fogadták a Prizma Campus IdP pedagógusai. Az idén az Izegem városból érkezett tizenöt diák és két tanár ismét nagyon nyíltan fogadta a kapcsolat felújítására tett kezdeményezésünket. Ittlétük alatt közösen meglátogattuk Budapestet, Nagyvárad nevezetességeit, eltöltöttünk néhány napot az aranyosláposi menedékházban, és büszkén mutattuk meg a Medve-barlang szépségeit is. Nagyváradon a vendégek először a projekt idei témáját beszélték meg, aztán elindultunk együtt megmutatni mindazt, ami a múltunkat és jelenünket jelenti: a Polgármesteri Hivatal tornyából előbb átfogó képet kaphattak a városról, ezt követően a Szent László-templomról, a zsinagógáról, a Sas-palotáról és a többi csodás épületről beszéltek nekik diákjaink. Az első nap végén még jutott idő a vár meglátogatására is: a kiállítások mellett diákjaink kitűnő ötletének köszönhetően a vár bemutatása csoportos tájfutással történt. A tájfutás érdekesnek és élvezetesnek bizonyult mindenki számára. Később még bemutattuk a Kanonok sort, a bazilikát, a Fő utcát, és persze egyik nagy büszkeségünket, a Szigligeti Színházat. A családi napon ki-ki családostul látogatott el szebbnél szebb helyekre. Az iskolánkat hasonló szeretettel mutogattuk, időutazáshoz hasonló elidőzéssel a folyosókon a sok fénykép között, és megmutatva, hogy az, amink van, az sok diák és elkötelezett pedagógus munkáját dicséri.

Ugyanakkor tevékenységekben sem fukarkodtunk az együtt eltöltött egy hét alatt: volt ott minden a síeléstől az önfeledt nevetésig, snowboardozás, bowlingozás, sütés-főzés az eltérő kultúrák szokásainak megfelelően, és játszás, éneklés, versenyzés is. Hogy a sok élményt összegezzük, a diákok különféle témakörökben hasonlították össze a magyar, román és belga életstílust, szokásokat, konyhát, iskolarendszert és nem utolsó sorban a környezetvédelemre való odafigyelést. A projekt fő témája az iskola szerepe a vizsgákra való felkészülésben volt, egy olyan téma, ami sokszor túl kevés figyelmet kap. Komoly beszélgetések és egyeztetések után a két diákcsoport bemutatta a saját iskolája szerepét ebben a kérdésben, és a diákok értékes következtetéseket vontak le mindezekből. A találkozó nagyon jó hangulatban eltöltött délutánnal ért véget, miután kis jelképes ajándékainkat átadtuk vendégeinknek, és egy jó nagy tortával koronáztuk meg a projekt első részének sikeres lezárását.

A tizenöt adys diák és két projektvezető tanáruk, Nonn Andrea és Koncz Brigitta tanárnők március végén látogatják meg a belgiumi iskolát, és remélik, hogy további szép élményekkel és emlékekkel gazdagodnak majd.

Teljesítményben és viselkedésben példamutatóan helytálltak az adysok, és megmutatták, hogy övék a jövő: kiváló nyelvtudásuk és kommunikációs készségük, az igazi csapatszellem, munkamegosztás, tenni akarás sikeres jövő felé engedi őket kacsingatni. És mit akarhatnánk jobban, mint boldog embereket nevelni!

Újdonsült barátaik levonták a következtetést: nagyon jó kedélyű, szorgos, vendégszerető embereket ismerhettek meg bennünk, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tavalyi projektcsoport fele már megszervezte harmadik látogatását Nagyváradra a nyári vakációban. Zárszónak csak annyit, hogy ilyenkor tanuló és tanár egyaránt elismeri, hogy adysnak lenni nemcsak jó, de kiváltságos lehetőség is.

Koncz Brigitta