Iskolánk ebben az évben is megünnepelte a magyar költészet napját. Ady Endre halálának 100 éves évfordulójára való tekintettel ezt az ünnepet is neki szenteltük: Ady és kora címmel 100 éves tárgyakból nyitottunk kiállítást. A tárgyak szándékunk szerint Ady életének időszakából származnak, vagyis, amennyire pontosítható az eredetük, mindenképp 1877 és 1919 közöttiek. A kiállítás egyik része Ady személyéhez kapcsolható: az érmindszenti kúria néhány bútorának hasonmásával Ady dolgozó szobáját alkottuk meg, mellette az Ady múzeumtól kölcsönzött tárlókban a költővel és a korabeli Váraddal kapcsolatos kiadványok találhatók, arrébb pedig az Adyt mélyen megrendítő első világháborúhoz fűződő anyagok. A kiállítás többi darabja pedig korabeli használati tárgy.
Nagy teret kapott a száz évvel ezelőtti étkezési kultúra: korabeli konyhai és evőeszközök, többek közt egy szamovár, egy teljes ebédre megterített asztal. A szabadidő eltöltéséhez sakk készlet és sakk asztal, tarokk kártya, könyvek és folyóiratok, lapok, utazáshoz való borotvakészlet, úti étkészlet, fényképezőgép, sőt látható egy gramofon is.A kiállítás szervezője iskolánk volt diákja: Kelemen Péter.
A IX. F osztály néhány diákja segítségével megidéztük Ady és a hozzá közel állók alakját. Korhű ruhákba öltözve megjelenítették Léda (Bagdi Noémi), Dénes Zsófia (Kiss Tamara), Boncza Berta (Mărcus Annabella), a költő édesanyja (Henes Barbara), sőt, maga Ady (Vadkerti Márk) személyét.
A megnyitón jeles vendégek is részt vettek: Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Brendus Réka főosztályvezető helyettes, Szabó Ödön parlamenti képviselő, Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, illetve Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke és Halász Ferenc, az RMPSZ partiumi alelnöke. Őket szintén korhű ruhás lányok: Pető Boglárka és Ventel Brigitta kísérték be a kiállító terembe,Oláh Ágota pedig a házigazda szobalányaként útba igazította a vendégeket és bemutatta nekik a tárlatot.
András Emese
A könyvtáros ajánlata
"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron