A nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceumban a hagyományokhoz híven szombat délelőtt tartották a végzős osztályok ballagását, idén pedig nemcsak egy évfolyam ballagott el, hanem a 2020-ban végzettek is, akiknek akkor a járványhelyzet miatt nem lehetett ünnepséget szervezni.
A ballagási ünnepséget az iskola udvarán tartották, délelőtt 11 óra után nem sokkal a ballagó diákok a Gaudeamust énekelve vonultak végig az iskola folyosóin, majd értek az udvarra és foglalták el helyüket. Idén első évben zászlóátadással nyitották meg az ünnepséget, ugyanis elkészítették az iskola zászlaját a 250 éves évfordulóra. Elsőként Kirkósa Enikő tanárnő köszöntötte a diákokat, szülőket és meghívottakat: Böcskei László megyés püspököt, Dénes István-Lukács esperest, Biró Rozália és Szabó Ödön parlamenti képviselőket, Pető Dalma önkormányzati képviselőt és Popper Enikőt, a szülőbizottság elnökét.
Az első köszöntőbeszédet Vad Márta iskolaigazgató mondta: az iskola 2022-es végző évfolyamának öt osztályából 134 diák ballag el, a 2020-ban végzettekből pedig 52-en tudtak eljönni az ünnepségre. Beszédében arra kérte a végzős diákokat, hogy mindig szeretettel forduljanak az iskola felé és nagyon fontos, hogy mindannyian részesei a kerek 250 éves évfordulónak. Hozzátette, hogy éppen két hete osztották ki az aranydiplomát, azoknak, akik 50 évvel ezelőtt ballagtak el, és 50 év múlva az itt ülő diákoknak fogják, akkor az iskola éppen 300 éves lesz. Ezzel kapcsolatosan arra kérte a ballagó diákokat, hogy a 300 éves évfordulón juttassák az iskola vezetőségének eszébe, hogy nyissák ki a nemrég elhelyezett időkapszulát.
Útravalók
Böcskei László megyés püspök köszöntőbeszédében kifejtette, hogy Isten terve mindig megvalósul, ezáltal általuk, ugyanis Isten mindig új nemzedéket küld, hogy vigyék tovább a világ alakítását és az ezzel járó munkát, most pedig ők állnak a bevetés előtt, hogy a világot formálják. Biró Rozália parlamenti képviselő a magyarság fontosságára hívta fel a figyelmet és arra, hogy fontos itthon maradni, de ha nem is, akkor is a magyarság hírét továbbvinni. Azt tanácsolta merjenek nagyot álmodni és közösséget építeni. Beszédét Ady Endre szavaival zárta: ,,Itthon vagyok... Sehol másutt, csak itt.” Szabó Ödön parlamenti képviselő azzal a tanáccsal látta el a diákokat, hogy sose adják fel és mindig merjenek újrakezdeni, az újrakezdéshez a legjobb hely pedig az, ahol a gyökereik vannak, tehát a családjuk és az alma máterük. Popper Enikő szülőbizottsági elnök a szülők nevében szólalt fel, elmondta, hogy tapasztalatai szerint szép szavakkal minden kivirul és ne feledjék el a diákok, hogy ők mindig gyerekeiknek fogják tartani őket. Hozzátette, hogy a változásokat való kezelés módja mutatja meg, hogy ők tulajdonképpen milyen emberek.
A beszédek után Pető Nóra diák mondott beszédet Sárközi Csilla elhunyt tanárnő emlékére, majd egy perces néma csenddel emlékeztek rá.
Búcsúzás
A meghívottak beszédei után a 11. osztályos diákok mondtak búcsúbeszédet, majd a 12. osztályosok is, végül pedig a két évvel ezelőtt végzettek is köszöntötték társaikat. Az iskola kulcsát ezúttal is a 12-es évfolyam első diákok adták át a következő végzős osztálynak.
Az ünnepség utolsó részében az iskola vezetősége átadta az okleveleket a legjobb eredményeket elérő végzős diákoknak, valamint azoknak, akik közösségépítés terén és iskolai programokon aktívan részt vettek, vagy tehetségük által kiemelkedő eredményeket értek el. Szintén dicséretben részesítették a 2020-ban végzettek legjobb eredményt elérő és lelkesítő diákjait is. Szülői oklevélben részesültek azok az aktív szülők, akik mindig segítettek, ha szükség volt rá.
Az ünnepséget diákok műsorával, a Szózat közös eléneklésével és a színes lufik elengedésével zárták.
Törő Enikő
forrás: erdon.ro
Ballagás az Ady Endre Elméleti Líceumban | 2022 - https://youtu.be/SjJR4iVbDXY
A könyvtáros ajánlata
"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron