A ballagási ünnepség 11 órától vette kezdetét, minekutána a diákok búcsút intettek az osztálytermeiknek, az iskola falainak, majd diáktársaik sorfala és a családtagok, barátok, hozzátartozók figyelme által övezve kivonultak az iskola udvarára. A megjelenteket Kirkósa Enikő köszöntötte, majd Vad Márta iskolaigazgató vette át a szót. „Hogy mit viszel magaddal, csak rajtad múlik. Számtalan dolgot kaptál, vidd a legjavát. Merj nagyot álmodni és lépj, mindig tud hova, ne az ingoványosra. Kívánom, találd meg a célt és tudj tenni érte. Örülj a pillanatnak, a tudásnak, a mosolynak, s mindazt, amivel a Jóisten megáldott és mi formálni próbáltuk, fordítsd mindig jóra. Ne feledd: együtt, kézen fogva erősebbek vagyunk. Isten áldjon meg benneteket. Mi mindig visszavárunk” – búcsúzott a végzős diákoktól.

Biró Rozália parlamenti képviselő nemcsak politikusként, ballagó diák szülőjeként is szólt az egybegyűltekhez. „Bárhova is visz benneteket a sors szele, találjátok meg a lehetőséget, hogy a közösség részeként, de önmagatokat nem feladva építsetek barátságot, családot, közösséget, építsetek magyar jövőt. Legyetek méltóak ahhoz a munkához, amelyet szüleitek, nagyszüleitek, ükapáitok és ükanyáitok véghez vittek, és aminek gyümölcse most titeket illet meg. Úgy becsüljétek meg ezt az örökséget, hogy fénye tovább ragyogjon és általatok gyarapodjon, sugározva azt a szeretetet, amely visszavonja az esetleg eltévedteket és megmelegíti a fázó lelkeket. Legyetek világító fényei a holnapnak, és merjetek ti magatok lenni a jövő. Nincs olyan feladat, amely túlnőne rajtatok, legfeljebb egymásba kell kapaszkodnotok azért, hogy megoldjátok” – mondta el jókívánságait a diákoknak.

Elkerülni a huppanókat

Pető Dalma helyi tanácsos a pályaválasztás nehézségeire mutatott rá felszólalásában. „A pályaválasztás kátyús út, különösen az első évben döccen nagyokat, amikor kiderül, nem éppen ezt, és nem éppen ebben a formában képzelte el az ifjú, amikor titokban ismételgette magában a sokat ígérő, jól hangzó egyetemi szaknak a nevét, vagy a majdani hivatásnak a csengését. A huppanókat el lehet kerülni, a botlásokból fel lehet állni, a félreértéseket őszinte szóval helyre lehet hozni. Kívánom, ha az iskolába majd 10-20 év, vagy még több idő után visszajöttök, és a megtett útról kezdtek beszámolni, örömmel tehessétek azt. Ugyanazzal az örömmel, amivel most nekiindultok. Jó utat, legyen sikeres az első próbatétel, az érettségi, és az elkövetkezők is – zárta szavait.

Mahajduda János atya a római-katolikus püspökség képviseletében szólt a ballagó diákokhoz. „A ballagás nem befejezés, célba érés, hanem csak egy megszusszanás, egy kis pihenés, és aztán az élet indul tovább, hogy azt a küzdelmet, azt a harcot, amelyet vívni kell, ti fiatalok meg tudjátok vívni. Itt az iskolában tanáraitok próbáltak felkészíteni nemcsak szellemileg, hanem lelkileg is arra az életre, amelyet Isten adott számotokra. Tartsatok ki abban a jóban, abban a nemesben, amit itt ebben az iskolában tanáraitokon, nevelőiteken keresztül magatokra szedtetek” – mondta el.

Szűcs Éva, a Király­hágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadótanácsosa az iskola volt diákjaként szólt a végzősökhöz. „Kívánom nektek, hogy találjátok meg utaitokat. Ezen az úton nem lesz könnyű járni, de ha magatok köré tekintetek, sosem lesztek egyedül, hiszen rengetegen szeretnek benneteket, és mellétek tudnak állni. Ne csak oldalra nézzetek azonban, tekintsetek felfelé is, mert hatalmas segítség jön onnan is” – tette hozzá, majd a református énekeskönyv 423. énekének első versszakával zárta beszédét.

Műsorral búcsúztak

Dézsi Enikő a szülőbizottság elnökeként mondott biztató szavakat a ballagóknak: „nehéz, de örömteli feladat a nevelés, de ma ismét büszkék lehetünk arra, hogy a becsületes munkának köszönhetően értékes, nagyszerű fiatalokká váltatok ennek az iskolának falain belül. Kívánjuk, hogy e nagybetűs élet útján bölcsen kiigazodjatok, s őrizzétek meg az ifjúság ajándékait, az értelmet, a szépséget és a mosolyt. Az iskolában eltöltött négy, avagy nyolc év alatt éretlen kamaszokból gondolkodó, fiatal felnőtteké váltatok. Nektek ma több szabadságotok van, de ez nagyobb felelősséggel is jár. Ti döntitek el, hogyan szelektáltok a felszínes, könnyű kibúvókat kínáló bódító csodaszerek és a valódi megoldások között. Ti döntitek el hogy a mai világ könnyen hozzáférhető tudásszeleteiből hogyan kovácsoltok magatoknak valódi tudást. Ti döntitek el, hogy az élet zűrzavaros kínálatából hogyan választjátok meg a saját utatokat. Bízunk benne, hogy ezekhez a választásokhoz kaptatok némi útravalót az iskolai éveitek alatt, hogy felnőttetek a nagy feladatra”.

A továbbiakban két tizenegyedikes diák, Kurucz Csenge és Kohán Zsófia búcsúztatta el a végzős diákokat, majd a tizenkettedikesek nevében István Zsuzsanna búcsúzott az iskolától. Az ünnepség az iskola kulcsának átadásával, a legjobb eredményt elértek díjazásával, illetve rövid műsorral zárult. Baranyi Tünde (X. osztály) népdalt adott elő, Oltean Márk és Papp Zsófia (XI.) verssel léptek ballagó diáktársaik elé, Nagy Bernadett (XII) pedig a nem is olyan rég slágerré vált Shallow dallamára adott elő egy alkalomhoz illő, ballagási éneket.

https://www.biharinaplo.ro/helyi/2019/06/02/aki-adys-volt-orokre-az-marad.biharinaplo