Az Ady Endre emlékének adózó eseménysorozat záróakkordjaként a költő születése napján, november 22-én tartottuk meg, immár huszonhetedik alkalommal, iskolánk kilencedikes diákjainak az  Ady-szavalóversenyt a könyvtár olvasótermében. Az öt osztályból összesen tizenöt versenyző indult, akiknek a X.E osztály tagjai drukkoltak. Az idei zsűri tagjai:Tóth Márta és Sarkadi Viktória magyartanárok, Makai-Bölöni Judit könyvtáros és Veres Bernadett X.E osztályos diák, aki a hétvégi Partiumi Ady Endre Szavalóverseny díjazottja volt. A verseny nyitóakkordjaként az ő szavalatát hallgathatta meg a közönség. A versenyzők egy-egy szabadon választott Ady-verssel készültek. Magyartanáraik –  Ágoston-Palkó Emese, Csepregi Imola, Demeter Emőke, Kirkósa Enikő – bár nem lehettek jelen, lélekben szurkoltak diákjaiknak. 

A szavalatokat követően Vad Márta igazgatónő, Domján Katalin és András Emese tanárnők vezetésével a verseny résztvevői és a X.A osztály diákjai megkoszorúzták az iskola kapujánál található emlékplakettet, majd az Ady Endre Emlékmúzeum előtti Ady-szobrot. Visszatérve a könyvtárba a verseny kiértékelésére és a díjkiosztásra került sor. A zsűri három dicséretet, egy harmadik, egy második és két első helyet osztott ki. Dicséretet kapott Kor Márk és Baczoni Boglárka a IX.D osztályból és Kiss Erik a IX.C-ből, III. lett Izsó Evódia a IX.A-ból, II.pedig Halász Dóra, szintén a IX.D. osztályból. I. díjas lett Gergely Előd a IX.F-ből és Dóczi Richárd a IX.D-ből. 

 Zárszavában a zsűri képviseletében Sarkadi Viktória tanárnő értékelte a mezőny teljesítményét, és biztatta a diákokat, hogy ne mondjanak le a versmondásról a továbbiakban sem, mert számítunk rájuk!

 Kedves momentuma volt a verseny zárásának, hogy egyik zsűritagunk, Makai-Bölöni Judit is megosztotta a jelenlévőkkel kedvenc Ady-versét:

Napsugarak zugása, amit hallok,

Számban nevednek jó ize van,

Szent mennydörgést néz a két szemem,

Istenem, istenem, istenem,

Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:

Te voltál mindig mindenben minden

Boldog szimatolásaimban,

Gyöngéd simogatásaimben

S éles, szomoru nézéseimben.

Ma köszönöm, hogy te voltál ott,

Hol éreztem az életemet

S hol dőltek, épültek az oltárok.

Köszönöm az én értem vetett ágyat,

Köszönöm neked az első sirást,

Köszönöm tört szivü édes anyámat,

Fiatalságomat és büneimet,

Köszönöm a kétséget, a hitet,

A csókot és a betegséget.

Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek

Másnak, csupán néked, mindenért néked.

Napsugarak zugása, amit hallok,

Számban nevednek jó ize van,

Szent mennydörgést néz a két szemem,

Istenem, istenem, istenem,

Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,

Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm

S hogy te leszel a halál, köszönöm.