1. Sajnos 2018. óta "kényszer-nyögdíjas" vagyok. Nyegyvenöt éves szolgálat után sem tudtam beleszokni a “nyugalmazott” állapotba, és minden lehetőséget megragadok, hogy a szakmámban értelmes munkákat elvállaljak vagy a ma már ötvennégy évessé lett rockegyüttesemmel, a Metropol-Grouppal, ha lehetőség van rá, fellépjünk. Legutóbbi koncertünk 2021. októberében, Budapesten a Magyarok Házában volt, Nagyvárad, a Pece parti Párizs címmel. Ha a feltételek megengedik, szívesen foglalkozom a fiatal generációval is, nem csak azért, mert ők a jövő zálogai, de mert úgy érzem és vallom, hogy az élet értelme az, hogy "hűek legyünk önmagunkhoz" ugyanis még kis kölyökként olvastam E.Knight: Légy hű magadhoz című könyvét és ez a mondás életelvemmé lett....
2. A váradi Színház utca 4. szám - ma a Transi vendéglő kerthelyisége - alatt születtem, és otthon, mert édesanyám nem jutott el a szülészetig....Számomra a város, VÁRAD (így, csupa nagybetűvel) volt az otthon. Az Adyban kezdtem az óvodát, majd az iskolát is, ott kezdtem el a zenetanulást, az első fellépésünk is ott volt, majd a Meer András társulatban a színészkedés. 1968-ban az első Metropol koncert a Velencei Kultúrházban volt. A Metropol név is úgy született, hogy mi Nagyáradról jövünk, egy Metropol-iszból..... Mondhatom, hogy nekünk Várad az örök és feledhetetlen szerelem!
3. A Kővári Emil tanár úrral épitett "nyelvlabor" vajon létezik még? Annyira híres volt egykor, hogy amikor a bukaresti főiskolára jártam, az Építészeti Egyetem aulájába egy nemzetközi pedagógiai szimpozionon ez a labor a "legjelentősebb román fejlesztésként" jelent meg. Ebben az időben a főiskola és a studiózenélés mellett szakforditóként dolgoztam és Kővári úr rámbízta a kiállítás felügyeletét.
A tanáraink és iskolánk (bár abban az időben vegyes osztályok voltak) azt adták útravalónak, hogy nekünk többszörösen kell teljesíteni, mert mi, ha kisebbség vagyunk is, de nem leszünk soha ignorálhatók, bizonyítanunk kell, minden áron !
4. Az iskolai könyvtárhoz nem fűződnek élményeim, mivel én a városi könyvtárba jártam. Ez volt abban az időben a leggazdagabb és legjobban ellátott könyvtár, és mivel odajártam hetente többször is a Népművészeti Iskolába zene- és színművészeti szakra, onnan kölcsönöztem a könyveket is. Ez abban az épületben volt, amely korábban és most már megint a görögkatolikus püspökség palotája a Szent László téren.
Józsa Erika engedélyével közkinccsé teszem a Metropol sztory című könyvet, annak, aki még nem olvasta, amúgy ingyenesen letölthetö eBook: http://www.kettospont.net/hu/ - jó olvasást!
A könyvtáros ajánlata
"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron