2016-ban ballagtam István Zoltán tanár úr osztályából. Azóta a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatója vagyok, idén nyáron pedig diplomázom, és belgyógyász rezidensként szeretném elkezdeni a munkámat.
Nekem az Ady nem csak egy iskolát jelent, hanem egy családi hagyomány része, hiszen édesanyám, édesapám és bátyám is ide járt, a húgom pedig jelenleg is adys diák. Mindig is büszkén meséltem a barátaimnak, hogy adys vagyok, számomra egyértelmű volt, hogy a legjobb helyet választottam. Ezen belül persze a legkiválóbb tanári gárdára és a legszuperebb osztálytársákra gondolok.
A tanáraim ösztönöztek a mindennapokban, és segítettek abban, hogy igaz kis léptekben, de annál biztosabban haladjak a célom felé. Külön köszönettel tartozom Újvárosi Edit, Hanesz Annamária és Ciubotariu Éva tanárnőknek, hogy megszerettették velem a biológiát és kémiát, ami megkönnyítette a dolgom a pályaválasztás során. Azt hiszem, a teljes osztályom nevében kijelenthetem, hogy a legjobb hangulat magyar-, román- és angol órákon volt, ezért igazán hálás vagyok Kozma Éva, Guler Monica, és Fazekas Csilla tanárnőknek, ezeken az órákon nem csak a tananyag elsajátítása volt a cél, hanem helye volt az eszmecseréknek, humornak, személyes történeteknek.
Rengeteg kedves emlék van a fejemben az adys éveimről, sőt mára még a rossz emlékek is megszépültek. A szünetek mindig a szórakozásról szóltak, a büfé-sziget az egyik kedvenc gyülekezőpontunk volt. A folyosón álldogálva pedig szívesen lépegettünk a suli-rádióban szóló slágerekre. Megunhatatlanok voltak az aranyosi kirándulások, ahol maratoni Catan társas partikat csaptunk Oszival. Úgy gondolom, mi voltunk az az osztály, akik sokat nevettek, viccelődtek, de amikor feladat volt, azonnal odatettük magunkat. Mai napig összetartunk, és évente bulizunk egy nagyot együtt.
Sok mindenre megtanított az Ady, egyetemi éveim során ezeket igazán jól tudtam kamatoztatni. Alázatosság és szorgalom nélkül ma nem itt lennék.
A Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének tagjaként részt vettem az egyik nagyszabású eseményünk, az Egészségverseny megszervezésében, örömmel néztem végig, ahogy az iskolát képviselő csapat helytállt és nagyszerűen teljesített.
Jó látni, hogy az élet bármely területén akad ismerős arc, hiszen, mi adysok, mindenhol ott vagyunk.
A könyvtáros ajánlata
"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron