Varsoczkyné Szilágyi Júliánna vagyok, 1948-ban kerültem a jelenlegi Ady Endre Líceumba, a tanítóképzőbe, és 1952-ben ballagtam. Akkor az  iskolába csak lányok jártak. Az első része az iskolának volt a líceum, a ,,Sóhajok hídján’’ mentünk át a tanítóképzőbe (a hátsó épületbe). Amikor odakerültem, 1948-ban, már csak világi tanáraink voltak, mert a nővéreket elbocsátották. Igazgatónőnk Katona Ágnes volt, az aligazgatónőnk Horváth Anna, és több osztályfőnöknőm is volt. Első évben Egeliné Kelner Rózsa, matematikatanárnő, másodévben Muzsnai Erzsébet, szintén matematikatanárnő, harmadik és negyedik évben pedig Revilák Mária, történelemtanárnő volt. Ez volt a B osztály, mivel két tanítónő osztály volt és egy óvónőképző.

Vidám osztályunk volt. A  magyar nyelv és irodalomtanárnőnk, Szilágyi Ibolya nagyon szerette a verseket, mivel ő is írt. Rengeteg verset kellett megtanuljunk, de soha nem kérdezte ki, ezért rájöttünk, hogy a verseknek elég csak az első két szakaszát megtanulni. Ezzel egyszer nagyon megjártuk, mert egy alkalommal, amikor a Toldi estéjéből kellett tanuljunk, felszólította az egyik osztálytársnőnket és kérdezte a verset tőle. Az egyik sora így hangzik: “Hogy' iszik, hogy' vigad a magyar buvában" . A felszólított diák viszont ezt mondta: ,,Hogy vígad sírba a magyar’’. Az osztályból egyszerre tört ki a nevetés és megkérdezte ,,Mi van ezen nevetnivaló?!’’

Volt egy énektanárunk, Lukács Laci bácsi. Nagyon szerettük őt. Az iskolának komoly kórusa volt, aminek én is tagja voltam, mert a tanítóképzősöknek kötelező volt énekkarra járni. Ha a próbák alatt valaki nem figyelt, az volt a megjegyzése: ,,Odadobom a kalapomat’’, de sose hordott kalapot.

A román tanárnőnk Zaciu Viorica, a háztartástan tanárnőnk Bordás Klára, az orosz tanár Ritter Ferenc. Utolsó évben Matyasovszky Adél volt a magyartanárunk, a fizikát és a matematikát Adorján Valéria tanította, de mi csak Vali néninek hívtuk, a rajzot Bereczky Zoltán tanár úr tanította, a földrajztanárnőnk Morariu Irma és a tornatanárnő Urszinyi Judit volt.

Szerettünk az iskolába járni, mert nemcsak tanítottak, hanem az életre is neveltek minket.