A nagyobb Zabhegyezős diákok által betanított V-VIII. osztályosoknak a tanintézmény előtti téren előadott táncos villámcsődületével tegnap délután elkezdődött az Ady Endre Középiskola idei rendezvénysorozata, mellyel azt ünnepli, hogy 250 éve folyik tanítás és nevelés az épület falai között. Ezután az iskola dísztermében gyűltek össze a tanárok, ahol Vad Márta igazgatónő köszöntötte őket.
Heyman Éva 1931-ben született Nagyváradon, neológ zsidó nagypolgári családban. A város első neológ főrabbija Éva dédapja, Rosenberg Sándor volt. Az anyai nagyapja nevét Rosenbergről Ráczra magyarosította, egyes források szerint erről kapta az általa vezetett Rácz gyógyszertár a nevét; más – pontosabbnak tűnő – kútfők szerint Rácz Rezső patikája a Magyar Korona Gyógyszertár nevet viselte. Lányuk, Rácz Ágnes gyógyszerészetet tanult Kolozsvárott, első házasságából – amelyet az építész Heyman Bélával kötött – származott a naplóíró Éva. Ez a kapcsolat azonban hamarosan válással végződött, s Ágnes a polgári radikális íróhoz, Zsolt Bélához ment feleségül, így neve Zsolt Ágnesre változott. A házaspár Budapestre költözött, de a kislány Nagyváradon maradt, ahol anyai nagyszüleivel élt. Az első bejegyzést 1944. február 13-án, 13 évesen írta a naplójában, annak hatására, hogy korábban a legjobb barátnőjét, Münzer Mártát és annak családját Kamjanec-Pogyilszkijbe internálták. A naplóban lejegyezte a korabeli történéseket, a német megszállást, a sárga csillagos sorstalanságot, a Dreher-sörgyárban zajlott vallatásokat. Őt is deportálták Auschwitzba, a naplóját keresztény szakácsnőjük, Szabó Mariska mentette meg, és Éva édesanyájának köszönhetően lett publikálva 1948-ban, Budapesten.
A könyvtáros ajánlata
"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron